Irodai szinten 3 irányt látunk az ADT konszignációhoz, az elem típusától függően:
1. nyílászáró konszignáció
Tulajdonságpaletta segítségével. Összeszámolás automatikusan történik konszignációs lapok segítségével.
Kerülni kell a nyílászárók felrobbantását, pl. portálban, mert azt nem tudja összeszámolni.
2. lineáris, folyóméterre számolt elemek konszignációja
pl.: folyóka, redőnyszekrény, egyenkorlát, párkány, hófogó, szerelőjárda a tetőn
Ilyen elemeknél a rajzi elem kap egy külön - nem nyomtatott tehát bíbor - fólián lévő hosszúság tulajdonságadattal rendelkező segédvonalat, aminek a hosszát automatikusan összegezni tudja a program a konszignációs nézetfájlban.
Ezt tapasztalt ADT felhasználók csinálják.
A Herceghalom projektnél pl. több kilométernyi redőnyszekrény volt a végeredmény, és nem kellett gondolkodni, hogy vajon hozzáadtam-e már ezt a 120 cm-est...
3. egyedi darab elemek konszignációja
Az olyan elemeket, amik nem sorolhatók a fenti kategóriákba, érdemes úgy kezelni, hogy a konszignációs karikába mező kerül. Ekkor a konszignációs értéket a projektnavigátor tárolja.
Módosítani is ott lehet könnyen, főleg ha néhány tétel "kiesik" a konszignációs listából.
Ekkor a projektnavigátorban átírjuk pl. a kéményseprő feljárat számát L21-ről L20-ra és AUTOMATIKUSAN (megnyitásra vagy nyitott rajz esetén regenre) helyszínrajzon, alaprajzon, metszeten, homlokzaton kijavítja a program.
A konszignációs lapok nyomtatásához lásd a "nyomtatás kötegelve" bejegyzést.